Pentaton #58 | A magyar könnyűzene nagy ígérete – bemutatkozott a Selah Vie

Azt mondják, nincsenek véletlenek. Lehet, hogy a sors akarta azt, hogy megismerjem Petrőcz Jonatán Gedeont és Selah Vie zenekarát? Merthogy már az alatt a negyedóra alatt, amennyi rendelkezésemre állt az együttes tanulmányozására, felmerült bennem a kérdés: miért nem hallottam róluk eddig? Hiszen túlvannak az első, Ilyen az Élet című nagylemezükön, a háromdalos, Csak ne forogjon című petőfis EP-n, és fokozatosan adagolják a második albumra készülő szerzeményeiket. Mind olyan számok ezek, amelyek nagy nyilvánosságot, rádiós játszást kérnek. Szóval mostantól rajtunk nem múlik.A podcastből kiderül:mi köze van a zenekarnak egy, az ezredforduló környékén működött lánykvartetthez,miért vonzza őket a múlt, elsősorban a hetvenes évek westernvilága,hogyan lépett be a gitározás Jona életébe, és mely együttesek inspirálták őt a kezdeti években,honnan kapta az Extázis nevű sulizenekaruk a nevét,milyen múltra tekint vissza a Selah Vie, és hogyan változott a felállás az évek során,miért eklektikus az első, Ilyen az Élet című nagylemezük, és melyik a két véglet rajta,mivel magyarázzák azt, hogy a Londíner című daluk lett a legnépszerűbb az albumról,ki a Selah Vie célközönsége,melyik három Petőfi Sándor-verset zenésítették meg, és kettőt új szöveggel bővítettek ki a Csak ne forogjon című EP-jükre, és mit takar a cím,mivel magyarázható az, hogy az együttes repertoárja egyelőre nem szól a rádióban,hogyan jelenik meg szerzeményeikben a politika, a társadalomkritika,mi köze van a Medvék című daluknak Martin Niemöller egyik elbeszélő költeményéhez,hogyan kerültek be a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Programjába, és ki volt a mentoruk,hol volt a lemezbemutató koncertjük, és hol tervezik a készülő album bemutatóját,milyen évet zártak,kinőtték-e már a hobbizenekar kategóriát,Jona orvostanhallgatóként milyen diagnózist állított fel az interjúról.A Selah Vie énekes-gitárosa, Petrőcz Jonatán Gedeon tavaly, az adven